Magyarország élővilága - Közönséges fülbemászó (Forficula auricularia)

Közönséges fülbemászó

E közismert kis rovar 10-15 milliméteres hosszt elérő teste lapított, hosszúkás. Legjellegzetesebb attribútuma, hogy potroha feltűnő fartoldalékban (cercus) végződik, melynek két szára a hímek esetében jelentősen görbült, és egy-egy fog látható bennük, a nőstényeknél viszont egybesimulnak. A fogónak az ellenségek elriasztásában, a táplálék szájhoz emelésében és vékony, mintegy negyvenrét hajtott szárnyai kicsomagolásában van szerepe, melyek apró, pikkelyszerű fedőszárnyai alatt bújnak meg. A közönséges fülbemászó ritkán repül, de képes rá. -wiki-

Nem fenyegetett, nem védett. Mindenevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Újszárnyúak alosztályága » Fülbemászók rendje » Közönséges fülbemászó
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék, Budapest és nagyvárosaink,
Videó Bővebben a Wikipedián