Magyarország élővilága - Pirókegér (Apodemus agrarius)

Pirókegér

A pirókegér hasonlít rokonához, a erdei egérhez. Színe hátán szürkésbarna, hasa fehéres. Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Teste 9-11 centiméter, farka 7-9 centiméter. Súlya 18-25 gramm, legfeljebb 50 gramm. -wiki-

Nem fenyegetett, nem védett. Növényevő. Rovarevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Újszájúak főtörzse » Gerinchúrosok törzse » Gerincesek altörzse » Négylábúak főosztálya » Emlősök osztálya » Elevenszülő emlősök alosztálya » Méhlepényesek alosztályága » Rágcsálók rendje » Egérfélék családja » Pirókegér
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék, Budapest és nagyvárosaink,
Videó Bővebben a Wikipedián