Magyarország élővilága - Szép légivadász (Coenagrion puella)

Szép légivadász

Igen karcsú szitakötő, a hím alapszíne kék, a nőstényé zöldesbarna: a potroh mindkét ivarnál fémes fekete mintázatot mutat, a nősténynél a fekete területek nagyobb kiterjedésűek. A 2. potrohszelvényen patkó alakú rajzolat van.

Álló- vagy lassú folyású vizek parti növényzete felett repül. A peterakás lánchelyzetben történik (lásd fotó) a nőstény a petéket kör alakban rakja a vízinövények levélfonákjára, de közben ellentétben a rokon fajokkal, nem merül a víz alá. A lárva áttelel, fejlődésének befejeztével (a hőmérséklettől függően, de 3 hónappal később) elhagyja a vizet, és kész rovarrá vedlik. -wiki-

Nem fenyegetett, nem védett. Ragadozó.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Ősszárnyúak alosztályága » Szitakötők rendje » Szép légivadász
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék, Vizeink,
Videó Bővebben a Wikipedián