Magyarország élővilága - Tavaszi ganéjtúró / Tavaszi álganéjt. (Geotrupes vernalis)

Tavaszi ganéjtúró / Tavaszi álganéjt.

Jellemző rájuk, hogy szárnyfedőik nem fedik be teljesen a potrohukat, és az, hogy csápjaik legyezőszerűen szétnyithatók. A csápjuk tizenegy ízes, tőíze rövid, bunkója az egyik oldalon leveles vagy legyezőalakúan lemezes. A lábfej öt ízes, az elülső lábak (különösen a nőstényeknél) ásásra alkalmasok. Elülső lábszáruk külső szélét széles fogak fegyverzik. Fejpajzsuk nem takarja be a felső állkapcsukat. Szemüket a pofák nyúlványa kettéosztja. Potrohuk hat gyűrűből képződik. Otromba testük kemény és erős, páncélszerű, fémes acélkék vagy zöldesen fénylő. (Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10773)

Nem fenyegetett, nem védett. Korhadékevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Újszárnyúak alosztályága » Bogarak rendje » Tavaszi ganéjtúró
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék,
Videó Bővebben a Wikipedián