Magyarország élővilága - Izzadtságlégy (Musca vitripennis)

Izzadtságlégy

Kisebb termetű, 4–5 mm-es, fényes fekete torú légy. Homloka, arca és pofája ezüstszürkén csillog. Potroha sárgán áttetsző, közepén keskeny hosszanti sáv húzódik. A nőstény potrohát erősen csillámló zöldesfehér hamvasság díszíti. Lárvái marhalepényben fejlődnek. Hazánkban főleg az Alföld lakója, de hegyvidéki legelőkön, erdei tisztásokon sem ritka. Jellegzetessége, hogy az izzadó állatot és embert egyaránt kitartóan követi és a verejtéket szívogatja. Imágója az V–IX. hónapokban rajzik. - by tankonyvtar.hu

Nem fenyegetett, nem védett. Korhadékevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Újszárnyúak alosztályága » Kétszárnyúak rendje » Izzadtságlégy
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék,
Bővebben a Wikipedián