Magyarország élővilága - Keleti sün (Erinaceus roumanicus)

Keleti sün

A keleti sün testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4 - 5 centiméter, testtömege 400 - 1900 gramm. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A fekete - fehér, gyűrűs tüskék csak kis idővel a születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Hegyes pofája éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Zápfogai gumós rágófelületűek. -wiki-

Nem fenyegetett, védett. Ragadozó. Rovarevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Újszájúak főtörzse » Gerinchúrosok törzse » Gerincesek altörzse » Négylábúak főosztálya » Emlősök osztálya » Elevenszülő emlősök alosztálya » Méhlepényesek alosztályága » Sünalakúak rendje » Sünfélék családja » Keleti sün
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék, Budapest és nagyvárosaink,
Videó Bővebben a Wikipedián