Magyarország élővilága - Kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre)

Kétsávos gyalogcincér

Testük zömök, széles, szárnyfedőik többnyire megnyúlt tojásdadok. A hártyás szárnyak csökevényesek, ezért röpképtelenek, így az egyes fajok elterjedése többnyire kis területre korlátozódik. Csápjaik vastagok, rövidek, a nőstényeké fél testhosszúságú, a hímeké hosszabb. Lábaik erősek, zömökek, vastagok, lábfejeik szélesek. A gyalogcincérek több, mint 350 faja él a Földgolyón, ebből hat faj képviseli a magyarországi faunát. - by www.felsofokon.hu

Nem fenyegetett, védett. Növényevő. Korhadékevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Újszárnyúak alosztályága » Bogarak rendje » Kétsávos gyalogcincér
Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Balfi-dombság, Alpokalja, Vasi-dombság, Északi-Középhegység, Cserhát, Északi-Középhegység, Cserehát, Északi-Középhegység, Gödöllői-dombság, Északi-Középhegység, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék,
Bővebben a Wikipedián