Magyarország élővilága - Közönséges zengőlégy (Syrphus ribesii)

Közönséges zengőlégy

Mint sok más Syrphus-faj esetében, a közönséges zengőlégy hímjének a szemei összeérnek a fej tetején, míg a nőstényének a szemei távolabb ülnek egymástól. Ennek a zengőlégynek az imágója igen hasonlít a rokon Syrphus vitripennis és Syrphus torvus fajokra. A nőstényt a S. vitripennistől a sárga lábai, míg a S. torvustól a szőrzet nélküli szemei különböztetik meg. A hímet is szemszőrzet nélküliség különbözteti meg a S. torvustól, viszont a S. vitripennisszel majdnem azonos; talán a legutolsó lábpáron levő fekete szőrök, valamint a szárnyainak tövében ülő, úgynevezett microtrichia szőröcskék képezik a megkülönböztető jeleket.

Nem fenyegetett, nem védett. Rovarevő.

Rendszertani besorolása
» Eukarióták doménje » Állatok országa » Valódi szövetes állatok alországa » Vedlő állatok főtörzse » Ízeltlábúak törzse » Hatlábúak altörzse » Rovarok osztálya » Szárnyas rovarok alosztálya » Újszárnyúak alosztályága » Kétszárnyúak rendje » Közönséges zengőlégy
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék,
Videó Bővebben a Wikipedián