A kullancslegyek madarak és emlősök ektoparazitái. Egyes fajai szárnyatlanok, mások csökevényes szárnyakkal bírnak, megint mások viszont jó repülők. Vannak háziállatokon élő fajaik, mások vadon élő madarak vérszívói. Lárvális fejlődésük nagyrészt az anya testén belül zajlik, a megszülető lárvák azonnal bábozódni kezdenek. A bábok rendszerint gazda fészkében fejlődnek, esetleg egyes hosszabb szőrű emlősök esetében a gazda szőrzetében találhatók. A bábból kikelő imágó alkalmas gazdaállatot keres, majd annak szőrzetében vagy tollazatában él. Vérszívásukkal mikrobiális élősködőket is terjeszthetnek. - wiki
A szarvas- és ló-kullancslégy az embereket is sűrűn zaklatja.
Nem fenyegetett, nem védett. Élősködő.
Magyarország, Alföld, Mezőföld, Drávamellék, Dunamellék, Kiskunság, Tiszamellék, Maros-Körös-köze, Körös-vidék, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Szatmár-Bereg, Alpokalja, Soproni-hegység, Balfi-dombság, Kőszegi-hegység, Vasi-dombság, Vasi-hegyhát és Kemeneshát, Északi-Középhegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Cserehát, Zempléni-hegység, Gödöllői-dombság, Heves-Borsodi-dombság, Dunántúli-dombság és Mecsek, Mecsek-hegység, Villányi-hegység, Geresdi-dombság, Baranyai-dombság, Zselic, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság, Dunántúli-középhegység, Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Északi-Bakony, Bakonyalja, Sukoró, Vértesalja, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Kisalföld, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medence, Marcal-medence, Rába-völgye, Győr - Tatai teraszvidék,
